Traffic

Isten hat nap alatt teremtette a Földet, majd a hetedik napon megpihent. Az ember aztán egy Isten által adott növényből kivonta a kábítószert, és létrehozta az ”Örök Boldogság” világát. Majd ő is megpihent. Egy evőkanál és egy injekciós tű társaságában.
Trainspotting-ot. Talán ez volt az első olyan ko-molyabb hangvételű mozi, ami a belövést szertartásként és a min-dennapok természetes velejárója-ként mutatta be. A Traffic világa azonban jóval összetettebb. Míg a Trainspotting fiataljai a kábítószer bűvöletében megszabadultak gondjaiktól, addig a Traffic figurái a drog szempontjából megosz-tottá válnak. Vannak, akik küzdenek ellene és vannak, akik terjesztik, de mindkét táborban az a közös, hogy a problémáik megoldását hiába várják a fehér portól, mert ami az egyiknek alapvetően gondot okoz, a másiknak újabb fejtöréseket. Egyszóval a drogbiznisz nem könnyű játszma, bármelyik oldalon állunk is.

eposzi seregszemle mód-szerrel vezeti be a nézőt a nap-fényes és az árnyas oldal titkaiba, és mindezt teszi úgy, hogy köz-ben nem foglal egyértelműen állást egyik oldalon sem. Hiába mondja azt, hogy a kábítószer ”öl, butít és nyomorba” dönt, a néző a következő képkockánál már el-bizonytalanodva kérdi magától: ez is egyfajta élet, nem igaz? A bo-nyolultabb történetvezetés alap-vető eleme a többszálúság, ami ebben a filmben a Ponyvaregényt is meghazudtolni látszik. Egyszer van egy szál, amely két mexikói rendőr, Javier Rodriguez és Manolo Sanchez sorsát mutatja be a korrupció sűrű útvesztőjében, amikor az ember már maga sem tudja melyik oldal a biztosabb. A második szál Ohio Állam Legfelsőbb Bíróságának bíráját, Robert Wakefield-et és az ő eredménytelen, állandóan akadályokba ütköző harcát mutatja be a drogfogyasztás visszaszorítása érdekében, miközben saját lánya is enged a csábításnak és megízleli a drogok által nyújtott élvezeteket. A harmadik szál két részre szakad: két DEA ügynökre, Montel Gordon-ra és Ray Castro-ra, akik minden erejükkel az Obregon drog-maffia lebuktatásán és felszámolásán fáradoznak, illetve Helenára, akinek üzletember férjéről egyik napról a másikra derül ki, hogy drogban utazik, ráadásul szoros kapcsolatban áll az Obregon maffiával.
Stephen Gaghan megérdemelten kapta kézhez tavaly a Legjobb Forgatókönyvnek járó Oscar szobrocskát. És talán már mondanom sem kell - mert annak idején nagy botrányt kavart -, a téma közel áll hozzá, mivel korábban maga is drogfüggőként élte mindennapjait. Steven Soderbergh pedig azon kevés filmrendezőkhöz tartozik, akiket két film is képviselt a Legjobb Filmnek járó kategóriában, méghozzá a már említett tavalyi Oscar gálán. Ez volt az Erin Brokovich és a Traffic. Benicio Del Toro Oscarja viszont némi keserűséget is hagy arcunkon, mert az alkotásban mellékszereplőként nem csak Del Toro brillí-rozott. Mindenki becsületesen helyt állt, mindenki a helyén volt és egy percre sem szakadt el karakterének jellemábrázolásától. Még a fel-feltűnő epizódszereplők sem, akik között olyan rég nem látott ismerősöket láthatunk viszont, mint Dennis Quaid vagy Salma Hayek. És itt van a negyedik aranyszobor, a vágás. Soder-bergh nem titkolja, hogy szívesen kapja kézbe a kamerát, írja meg a forgató-könyvet és közben még arra is marad ideje, hogy a szereplőket instrukciókkal lássa el. A Traffic esetében az ő keze munkáját dicséri a kép és a rendezés, mely közül a filmben az előbbi kapott nagyobb hangsúlyt. A Ryan közlegény megmentésé-nek dokumentarista képsorai a Traffic naturalista, izgő-mozgó világképéhez képest kispályások. Soderbergh doku-módra álmodja meg vízióját, mutatja be a gettók sötét, marihuána füstös világát, miközben a vágó, Stephen Mirrione heves és felettébb logikusan megszerkesztett, precíz képváltásaival nyomorba taszítja a nézőt. Olyan nyomorba, melyből a látszólagos menekülés csak akkor következik be, amikor a teremben már kihunytak a fények, és az utcára léptünk.

Hiába a képek, hiába a magyarázatok - egyértelmű vélemény mégsem születik. Értetlenül állunk korunk egyik elemző filmje fölött és közben még hisszük, hogy a világ olyan, amilyennek megszoktuk: szép és jó. Az Örök Boldogság világa.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!