Bejelentkezés

Eladóak a moziplussz.hu és moziplusz.hu domain-ek + a hozzá kapcsolódó közösségi fiókok. További információk.
Filmkritika

Briliáns csapda

Hubay József kritikája
1999. június 14. 23:47

Sean Conneryt vajh, akad-e ki nem szeretné; 69 éve ellenére sármosabb és megnyerőbb, mint Ricky Martin. Catherine Zeta-Jones-nál szebbet pedig alig hordozott hátán a vászon. Nem csoda, ha a tuti páros elketro(muff)mágnesként vonz mindenkit a moziba be. Kérem szépen, csak tessék, nem is akarok senkit lebeszélni, akinek ennyi elég.

Ha viszont a filmre is kíváncsiak volnánk, akkor próbáljunk meg emlékezni: tetszett-e a Hogyan kell egymilliót lopni? a Goldfinger, a Kompjúterkémek? Ezek az amolyan hogyan-lopjuk-el-a-tutit jellegű dolgok, amik alapvetően szépen belerondítanak makulátlan világképünkbe, és afféle gondolatokat zargatnak fel bennünk, hogy le kellene venni a pályát, nekünk is igencsak elő kellene adnunk a nagy dobást, a Nagy Balhét, amiből majd jól elnassolgatunk, hogy unokáink is látni fogják. És a szépség ebben az, hogy rendszerint a főhősnek nyomjuk a drukkot, pedig hát tipikus rosszfiú kategória, de hát oly kedves vagy éppen esetlen arc, és különben is, miért ítélnénk el, ha ügyes, megérdemli, hisz nem a mi lénket lopja. Ráadásul az ilyen témájú moziban a zsaruk mindig hülyék de legalábbis bénák, nem mint mondjuk a Riggs-Murtaugh-féle páros a Halálos fegyverekből. Így meg aztán pláne könnyű. Ha mindezt végiggondoljuk, máris világos, hogy mi lesz: egy-két balhé aztán főhős és főhősné egymáséi lesznek (vagy nem) és boldogan élnek, míg a léből telik, ha netán elszúrták, kezdik előlről.


És itt mi a helyzet? A forgatókönyvre annak első stádiumában (7 sor volt) csípőből mindenki rábukott, olyan szinten, hogy Connery még producerként is beszállt a businessbe. Utána azért mégiscsak ketten is nekiültek, hogy némileg kiterebélyesítsék a sztorit, egyikük az Oscar-díjas Ronald Bass (az Esőemberért). Tanulságos lenne eltűnődni azon, mennyi más ügyben voltak elmélyülve még az írással párhuzamosan, mert hogy az erek nem dudorodtak ki a homlokukon a melótól, arra mérget mernék nyelni. Az eposz: a kettek összekerülnek, teszik a balhékat, közben gondolkoznak rajta, hogy bízhatnak-e a másikban (de nem ám, hűha), aztán útjaik szét, apró kis csavar, de az elvárható döbbenéshez sovány, és itt a vége, szállj metróra véle. Annyira magabiztosan hengerel a mestertolvajpáros - és ez a legnagyobb gáz a filmmel -, hogy minden erőlködés ellenére nem vagyunk képesek izgulni, a minimális feszültség is oda. Legfeljebb az a kérdés, hogy prücskölnek-e-é, vagy nem prücskölnek-e-é. Érdekes ugyan, hogy Gin (Zeta-Jones) alapjában véve biztosítási ügynök, de hogy miért is annyira profi a betörésben az csak nem akar kiderülni, nem kapunk rá magyarázatot, csak a végén, de addigra már napirendre tértünk felette. Az sem akármi, hogy az első közös balhéjuknál annyira tudják az összes lézersugár helyét, hogy otthon modellt építenek és a nő ezen spárgaerdőben gyakorol (lásd a trailerben az ellenállhatatlanul égnek álló popsiját), mégsem tudják hatástalanítani a berendezést. Mindemellett herótot kaptam azon a banális héjon, amin elcsúsznak a nagy balhénál, szinte hihetetlenül ötletkopár megoldás. Azt már végképp nem értem, miért akarnak egy egyértelműen kommersz mozit ma már humor nélkül ránksózni?! Ártani nem árthatott volna pedig. Fölöttébb tökéletes kamerakezelés ide, Faithless-, Karen Ramirez-, Seal-zenék oda, a sztorit nem viszik el a vállukon sem ezek, sem a színészek.

Connery és Zeta-Jones között ippeg 39 év feszül, nagyapi unoka viszonyt is feltételezhetnénk ez alapján első hallásra, de első ránézésre még rendben lenne, áldásunk rájuk, jöjjenek össze, de még ez se van. Az öreg róka (legnagyobb sajnálatá/unk/ra) szigorúan tartja magát a szakma szabályaihoz, ami ezt kizárja. És szépen alakítja belső vívódásait, Zeta-Jones is meggyőzően képtelen alig sem pástolni csalódottságát. Velük nincs is semmi gond, pláne Ving Rhames-szel, aki ravaszul a háttérből mozgatja a szálakat.


Azt azért semmiképpen sem mondanám, minden dörgedelmek ellenére, hogy nem érdemes bebújni a nézőtérre a kukoricás vödör mögé (életemben nem tömtem még olyan baró popcornt az arcomba, mint 10-én az Urániában!). Még jobb, ha tudunk ilyeneket, hogy mennyit várt a stáb a szél miatt, amikor a film elején van az az ugrás - órákat! - kitesz vagy 4 másodpercet a 6900-ból. Tényleg szépen van fényképezve és jók a betörős jelenetek, bár a nagyon hitech-cuccok előkerültekor kibújt belőlem a kisördög: ezek nincsenek is, csak a film kedvéért gyártották le őket műanyagból Kínában, annyira eszement cuccokról van szó. Mindegy, mert a lényeg a lényeg:

Dögös, kissé pénzszagú alkotást láthatunk, vászonról le- és kisugárzó színészekkel, erősen vézna sztoriban. De volt már sokkal rosszabb is.

Értékelés:

Briliáns csapda

Játékidő: 113 perc

Rendezte: Jon Amiel

Szereplők: Sean Connery, Catherine Zeta-Jones, Will Patton, Ving Rhames, Maury Chaykin

Tovább a film adatlapjára

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!

Legfrissebb kritikáink
  • Tintin kalandjai

    Erdélyi Tamás szerint: "Összegezve a Tintin kalandjai remek szórakozást nyújt a 10 év alatti korosztálynak, a felnőtteknek pedig akad egy tucat kikacsintás (pl. Hergé cameoja) és a rendkívül impresszív látvány - utóbbi azonban az egyetlen oka annak, hogy később Spielberg klasszikusai között emlegessük."
  • Drive - Gázt!

    Kovács Patrik szerint: "A Drive ugyan távolról sem korszakalkotó mestermű, de érzékbizsergető stiláris kuriózumként, "hangulatfilmként" mégis joggal pályázik a néző szimpátiájára."
  • A hódkóros

    Czehelszki Levente szerint: "Kijelenthető, hogy Jodie Foster új rendezésével bizonyos értelemben csúnya luftot lőtt. Gibson továbbra sem A-listás színész, de legalább már jó úton van afelé, hogy cselekedeteiről újra a Filmvilágban, ne pedig a Blikkben értekezzenek."
  • Cowboyok és űrlények

    Erdélyi Tamás szerint: "A stáblistára tekintve rögtön kiderül, hogy a majdnem húszfős produceri stáb és a történetért felelős nyolctagú(!) csapat garantált módja annak, hogyan szakítsunk százfelé egy inkább egyszer, de alaposan körbejárt koncepciót."
  • Rossz tanár

    Szilvási Krisztián szerint: "A Rossz tanár tényleg gyenge, úgy pedagógiailag, mint dramaturgiailag. Cameron Diaz halovány-steril unalmas komika, s bár 2 mellékszereplő azért viszi a sztorit, összességében táblán csikorgó, köhögést porzó kréta-fércművel van dolgunk."
A figyelmedbe ajánljuk