Cube Zero

a kanadaiak nagyon oda tudják tenni magukat. Közhely? De baromira igaz. Ott valahogy máshogy működik a teremtő képzelet. Vagy lehet, csak a többiek nem látják a fától az erdőt? Az erőlködéstől a zseniálisat? Mindenesetre annál egyszerűbb ötlet nem létezik, hogy van egy kocka (illetve mégis, mondjuk az, hogy van egy pont… - csak annak nem sok értelme lenne). Miért is? A kockában mennyivel több a spiritusz? Csak egy paraszthajszálnyival, mivel a kocka kész, a kocka egész. Úgy térbeli alakzatként, mint egy végletekig izgalmas és rejtélyes filmként. Hiszen ahhoz nem kell vért izzadni, hogy van egy kocka, amelybe embereket pakolnak, akik nem tudnak kijutni, csak kockából kockába másznak, hogy sorra meghaljanak az előre nem látott/várt kifürkészhetetlen csapdáktól. Ugye, hogy pofonegyszerű? Szinte itt kínálkozik az ember szeme előtt, hogy kitalálja. És pont ezért zseniális ötlet! Amelyre aztán lehet felhúzni az ilyenkor szokásos ideológiát, vallást, ideákat, parabolákat… stb. Hogy az embert magával ragadja a szimpla, ugyanakkor ezerszeresen összetett világ. A kocka, és ami mögötte van. Lenyűgöző!

jócskán megdöbbentett. Nem írtam a második okán sem, pedig az rendesen elgondolkodtatott. De a harmadik miatt már muszáj voltam billentyűzetet ragadni. A harmadik folyományaképp (hú, de csúnya szó, de ezt dobta ki a szinonimaszótár), amely tulajdonképpen az elsőnek az előzménye. Itt most kicsit ki is térek valamire: végre mondja meg nekem valaki, miért ez a “prelőzmény”-mánia (a “prequel” szót ezennel ünnepélyesen bojkottálom, mert olyannyira nyelvidegen a magyartól, hogy szerintem vérciki kiejteni)! Miért kell egy második rész után mindig benyögni egy előzményt? Mégis, hány ember kíváncsi rá? Elismerem, 100%-ig magamból indulok ki, de engem a legcsekélyebb mértékben sem érdekel, hogy mi volt valami ELŐTT. Ezzel lehet csak igazán nimbuszt és megfoghatatlanságot rombolni, lásd pont a Kocka 3 esetében! Ám ha ez kell a népnek, hát csak így tovább! De vissza a lényeghez: a Kocka 3 félig-meddig lerántja az átlátszatlan leplet erről a zseniális ötletről, a hadseregre kenve azt a felelősséget, amely lehetett volna sokkal, de sokkal több. Nos, emberek, nos, rajongók, ez nekem nem tetszett! Ja, és ennyit a prelőzményekről!

nem egyértelműen azzal lett elbarmolva, hogy előzményként íródott meg. Sokat tett hozzá a dologhoz az is, hogy 2 rész után már fogytán voltak az ötletek. Aztán nem használt neki az sem, hogy Mátrix-szerű alapokra akarták felhúzni. No meg a sovány, ámde érezhető parodisztikus beütés, az minek kellett? Namost az eddigiekből úgy tűnhet, hogy valóban pocsék filmmel állunk szemben, pedig az igazság az, hogy mégsem teljesen. Mert bőven vannak a Kocka 3-ban értékelhető dolgok is! Például az, hogy a kocka-csapdák dizájnja egyszerre letisztult és kísérteties. Hogy a szereplők jelleme, amennyire azt a film műfaja engedi, átlátható. Továbbá, hogy az utolsó félóra lendületes és izgalmas. És van egy koncepcióra épülő dramaturgiai irány. Az persze már más kérdés, hogy ez az elgondolás sajnos nagyon amerikaira lett alakítva, feledve azt az ötletességet és titokzatosságot, melyet az első rész (és még a második nagy része is) képviselt. Magyarán popcornízűre szabtak egy remek ötletet. És ezért vérzik igazán a szívem! Hogy az olyan fajsúlyos gondolatokat, mint hogy “hisz-e Istenben?”, az érintés szintjén taglalják, ha egyáltalán. Állítom, sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből a témából, ha a 2. rész végén nem lebbentik fel, hogy emberek állnak az egész mögött. Miért nem lehetett, hogy mindenki azt higgyen, amit akar?

minden egyéni fantázia és elképzelés halála az egyértelmű magyarázat. Ez pedig ebben az esetben pontosan az ellen hat, ami egy ilyen film magva! Meggyilkol, mielőtt lélegzetet vehetnél. Azért háborít fel igazán, mert annyira ostoba elképzelés az, hogy mindent az átlagra kell szabni! Mert az átlag olyan fantáziátlan, hogy magától nem tud gondolkodni, ezért kulcsot kell adni a kezébe ahhoz az ajtóhoz, amelyen azonban csak akkor akarsz igazán belépni, ha te törheted fel szabadon. Ugye, hogy nonszensz? Nos, mielőtt végleg kilépnék a kockából, muszáj összegeznem. A harmadik rész tehát, amely igazából a nulladik, nem sikerült félre, csak nem tudott túlnőni magán. Vagyis inkább a témán. Amelyben több abban az irányban, amerre eleve tartott, úgysem lehetett volna. Egy ilyen ötletet a végtelenségig folytatni úgy, hogy ne kezdjen magyarázatokat adni, lehetetlenség, sőt, értelmetlenség! A választ nem mástól kell várnunk, az bennünk van. Különben nem ér semmit az egész. Slussz. De azért - öngyilkosság vagy nem - én is megnéznék egy ilyen kockát belülről. Akkor talán azt is el tudnám dönteni, hiszek-e Istenben vagy sem.

Kommentek

Legyél te az első, aki hozzászól!

Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!